Mondták már démonnak, kislánynak, őrületes tehetségnek. Színpadról legtöbbször ő, Vörös Janka az apró énekesnő, hatalmas orgánummal. S egy délután megjön a kávézó teraszára: párizsi lány-arc, finom frivolitás, árnyalatnyi szomorúság. Vagyis… inkább egy nizzai signorina, talányos és kortalan, kávéval, cigarettával, okostelefonnal. Hány arca van még? És hány hangja?